2011. május 10., kedd

a győzelem napja

Miután leszálltunk május 9-én késő délután Kijevben, Boriszpolon beültünk a taxiba, amiről épp a külvárosba érve kiderült, h nem is minket várt, kollégám családjával (papa, mama, gyerekek), meg még én is bekéredzkedtem, a sok bőrönddel derekasan átaraszolt a városon, hm-hm, a legforgalmasabb utakon. Látszott, az ég-adta-világon mindenki az utcákon van, korzóztak a népek, fiatalok és öregek, lufik, gyerekek, söröspoharak, mellükön kitüntetéseikkel és karjukon asszonyaikkal sétáló katonák, néha veteránok. Félig üres bőröndömet a lakásban hagyva lesétáltam a Krescsatyikra, a Majdanon felépített színpadon épp a nép-és katonadalok szekciója volt, nagy kórus, bandurák zenekara, lobogó ukrán zászlók -- a győzelem napjának 66. évfordulója.

A jó idő mellett, a Krescsatyik is készült, az ünnepre kicsinosította magát, csakúgy, mint az errefelé sétálók, megjelentek kétoldalt a győzelem napját éltető plakátok, lecserélték az út felett húzódó díszkivilágítást, a nagy honvédő háború kitüntetései alatt harsogó dalok mellett hömpölygött a nép. A Krescsatyik két vége közötti hangszórókon különböző zenék szóltak, a hangos alapzajt utcai zenészek próbálták túlszárnyalni, mutatványosok szórakoztatták a körbenállókat, ringó csipővel kígyózó ukrán hölgyek színesítették a flasztert. Vegyes kavalkád, h a 19.sz. végi jelmezes virágárus lányok mit kerestek errefelé - jó kérdés, mindenesetre rengeteg rendvédelmis, kék, fekete, terepszínű egyenruhákban vigyázta a népeket. Csokorba állított ukrán zászlók lobogtak a színpad körül, egyértelmű a helyzet, a vörös zászlót mégsem vállalták be.

A győzelem napjáról különböző módon vélekednek Ukrajna nyugati és keleti felében. Míg keleten a nagy honvédő háború dicsőségét ünneplik, nyugaton inkább téma Sztyepan Bandera, a szerintük a II.VH-ban az ukrán függetlenségért küzdő nemzeti hős. Banderát még az előző elnök nemzeti hősnek nevezte ki, mely címet a mostani elnök idén annulálta. A győzelem napján általában Ukrajnában is megjelennek a győzelmet szimbolizáló vörös zászlók. Ezért már év elején Nyugat-Ukrajna néhány városában rendeletben tiltották be városaikban a szovjet szimbólumok használatát.
A vitát lezárandó, az ukrán Parlament a győzelem ünnepe előtt pár héttel hozott egy új törvényt, h győzelem napján az ukrán nemzeti zászló mellé kitűzendő a vörös is (sarló-kalapács nélküli). Érvek csaptak össze mellette és ellene, a győzelem jelképe-e az anno a Reichstagra kitűzött vörös zászló, vagy inkább az elmúlt szovjet idők megtestesítője. Nyugat-Ukrajnában indulatos vita kerekedett, néhány város kerek-perec megtagadta a vörös zászló kitűzését, amire a köztársasági elnök úr is "okos lány módra" reagált: a törvényt ugyan a Parlament elfogadta, de ő nem írta alá. Lvovban a győzelem ünnepe nem kevés atrocitással zajlott, rendvédelmi erők, ukrán nacionalisták, kelet-ukrajnai vörös zászló-szimpatizánsok összecsapása és az idős, emlékezni kívánó veteránokat ért megpróbáltatások -- szomorú képek és szomorú valóság az ukrán megosztottság is.

A Krescsatyikon viszont jó hangulat uralkodott, a színpadon egymást váltották az együttesek, könnyű-és esztrádzene váltotta a népit a színpadon, este pontban 9-kor pedig rövid tüzijáték zárta a napot.

Kijev "Hős Város" (ukránul miszto-geroj), ezt a kitüntető címet a volt Szovjetunióban 12 városnak adományozták, amelyek lakosai kiemelkedő bátorságot és hősiességet tanúsítottak a haza védelme során. Hős városból Ukrajnában 4 van, Kijev mellett ilyen Szevasztopol, Ogyessza és Kercs.

1 megjegyzés:

ribizlifozelek írta...

Nekem ugy tunt, Ukrajna ket orszag, keleten az orosz, nyugaton az ukran (+lengyel) orokseg dominal.